Academic Knowledge Transfers and the Structure of International Research Networks

Az egyetemektõl az ipari innovációig áramló tudástranszfer földrajza napjaink közgazdasági szakirodalmának széles körben kutatott témájává vált. A vizsgálatok egyik meghatározó eredményeként említhetõ, hogy az egyetemek és az ipar közötti lokális tudás-áramlások hatékonyságát számos külsõ tényezõ – mint pl. az agglomeráció, a vállalkozói környezet vagy a helyi üzleti kultúra – is befolyásolja. Az egyetemek nemzetközi kutatói hálózatokba való beágyazottsága és az egyetemekrõl származó tudás szétterjedése közötti kapcsolat vizsgálata viszont igen friss fejlemény a közgazdasági szakirodalomban. A téma fontosságát egyrészt az indokolja, hogy a kutatói produktivitás és a tudományos hálózatokhoz való tartozás között szoros összefüggés fedezhetõ fel, másrészt pedig az, hogy az egyetemekhez köthetõ szabadalmak és a minõségi kutatási eredmények nem zárják ki szükségszerûen egymást. A hálózatok és a szabadalmak közötti kapcsolatok tehát ígéretes témát szolgáltatnak az elemzések számára. Tanulmányunk a nemzetközi publikációk szerzõit magában foglaló hálózatok szerkezetének (pl. koncentráció, méret, integráltság) az egyetemi szabadalmakra vonatkozó hatását vizsgálja a tudástermelési-függvény alkalmazásával a Pécsi Tudományegyetem különbözõ egységeirõl gyûjtött adatokra támaszkodva.University knowledge transfer, network analysis, knowledge production function

Nodular calcrete from the Lower Permian Korpád Sandstone Formation (borehole Dinnyeberki 9015, Mecsek Mts, Hungary) and its palaeoenvironmental significance

The Korpád Sandstone in the 9015 drill core (Mecsek Mts.) consists of red mudstones and interbedded calcrete crusts with sandstones and conglomerates. Calcrete microfabrics reveal micritic mottles, rhizocretions, smaller root casts and Microcodium-like aggregates. These features together with the mineralogy suggest a relatively dry climate with low amount of rainfall (100–500 mm/year) during pedogenesis. Calcite cements are interpreted to have precipitated first in an oxidizing meteoric environment; then, after initial burial, under reducing conditions

Clay Mineralogy of Red Clay Deposits from the Central Carpathian Basin (Hungary): Implications for Plio/Pleistocene Chemical Weathering and Paleoclimate

Geochemical and mineralogical studies of palaeosols provide essential information for palaeoclimatic and palaeoenvironmental interpretation of continental deposits and can present a proxy for palaeoclimate. Red clays in the central Carpathian Basin (Hungary) (Tengelic Red Clay Formation; Kerecsend Red Clay Formation), overlain by loess-palaeosol sequences, were studied. Results from geochemical climofunctions applied to Upper Pliocene–Lower Pleistocene red clays and palaeosols located in the Carpathian Basin, and clay mineralogy, indicate that the palaeoclimate was considerably more humid and warmer during the Late Pliocene-Early Pleistocene in comparison to modern values

A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák

A dél-dunántúli permi kontinentális képződmények közül a több évtizeden keresztül termelt uránércnek köszönhetően a Kővágószőlősi Homokkő Formáció (Kővágótöttösi Homokkő Tagozat) rendkívül nagy jelentőségű volt a közelmúltban (Fülöp, 1994; Barabás & Barabásné Stuhl, 1998). A nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére irányuló kutatás a finomszemcsés Bodai Aleurolit Formációra koncentrál (pl. Árkai et al., 2000). A karbon és a permi üledékciklus idősebb formációi, továbbá a Gyűrűfűi Riolit kőzetei azonban a kedvezőtlen feltártsági viszonyok, illetve a potenciális nyersanyagok hiánya miatt részletes kutatási programok tárgyát nem képezték, ezért a kapcsolódó földtani ismeretek mind lokális, mind regionális szinten napjainkban is számos nyitott kérdést tartalmaznak (Varga, 2009)

Rendszerváltások rendszerei. A kollektív történelem kísértete és tudás-veszteségei

A kollektív emlékezet gyakorlatai, a megemlékezések és felhatalmazások, legitimálások és identitás-keresések, reformok és elszámoltatások korszakai vissza-visszatérő etapjai az emberi progresszió-történetnek. Hol optimista jövőképpé, hol sötét múltélménnyé válnak ugyan, de az időbeli kontinuitást a magabiztos társas tudás alapjává teszik, mindezek révén pedig a rendszerváltások hermeneutikájához járulhatnak hozzá. S mert forrásanyag egyre több adódik a levéltárak már megnyíló körében, e feladat elvégzésének felelőssége a történészekre, kommunikátorokra marad, de kiegészül a pedagógusokéval, a megértés „hasznát” sokszorozó szerepkörökkel, a tudomány feladatvállalásával és a közgondolkodást befolyásoló programosságokkal is

THE ROLE OF SKILLS AND COMPETENCES IN THE NATIONAL HIGHER EDUCATION AND IN THE LABOUR MARKET

Due to the rapid technological, technical and economic development in the 21st century, knowledge and learning have become decisive economic factors and the role of human resources has also come in the limelight. The competitiveness of an entire national economy, a region or even a continent is basically determined by human resources with the suitable competencies. The labour market is in need of graduates who possess not only expertise in its strict sense but also master some economic, IT and foreign language skills. The free movement of labour is only of benefit to those who are able to communicate in a foreign language at a suitable level in addition to having specialised knowledge. We set out to carry out a questionnaire-based study to prove that attitudes in higher education need to be changed. The findings clearly show that both the students and the employers agree that the effectiveness of foreign language teaching needs to be improved and that students should be equipped with broader and more modern knowledge in the fields of finance, accountancy, law, economics and marketing. At the same time, today’s higher education is characterised by too many programmes and majors rather than the development of competencies meeting the real needs of the labour market. To sum it up, we can conclude that to improve Hungary’s competitiveness, the acquisition and the offering of the competences analysed in our research is indispensable. ------------------------------------------------- A XXI. század rohamos technológiai, technikai, gazdasági fejlÅ‘désének köszönhetÅ‘en a tudás és a tanulás egyre inkább gazdasági tényezÅ‘vé válik. Egy nemzetgazdaság, egy régió vagy akár egy kontinens versenyképességét is alapvetÅ‘en meghatározza a megfelelÅ‘ kompetenciákkal rendelkezÅ‘ humán erÅ‘forrás. A munkaerÅ‘piac a szűken értelmezett szakismeret mellett gazdasági, számí¬tástechnikai és idegen nyelvi ismeretekkel rendelkezÅ‘ diplomás szakembereket keres. A munkaerÅ‘ szabad áramlása csak azok számára jelent elÅ‘nyt, akik a magas szintű szaktudás mellett megfelelÅ‘en képesek idegen nyelven kommunikálni. Kutatásunk célja volt, hogy kérdőíves felméréssel támasszuk alá azt a tényt, hogy a felsÅ‘oktatásban is szemléletváltásra van szükség. A jelenlegi eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a hallgatók és a munkáltatók szerint is rendkívül fontos az idegen nyelvi oktatás hatékonyságának növelése, a pénzügyi, számviteli, jogi, közgazdasági és marketingismeretek bÅ‘vítése és korszerűsítése. Ugyanakkor a mai felsÅ‘oktatásra inkább a szakburjánzás jellemzÅ‘, mintsem a munkaerÅ‘piac igényeihez igazodó kompetenciák fejlesztése. Összegzésképpen elmondható, hogy Magyarország versenyképességének növelése szempontjából a kutatásunkban vizsgált kompetenciák elsajátítása és elsajátíttatása nélkülözhetetlen tényezÅ‘.competence, competitiveness, human resources, model, education, labour market, kompetencia, versenyképesség, emberi erÅ‘forrás, modell, oktatás, munkaerÅ‘piac, Teaching/Communication/Extension/Profession,

What is the growth potential of green innovation? An assessment of EU climate policy options

This paper provides a model-based analysis of the cost-efficiency of different EU climate policy options that could direct innovation in the private sector towards an environmentally sustainable growth path. Our objective is to assess different policy options in order to identify an appropriate policy-mix of environmental and innovation market instruments in terms of their cost-effectiveness. For this purpose, we develop a fully-dynamic, multisectoral DSGE model with endogenous technological change where we specifically identify its environmental content and we calibrate the model for the EU and the rest of the world. Our results suggest that an appropriate policy mix should intensively stimulate R&D in the green sectors in the short-run and phase-it out by spreading the R&D support to all sectors of the economy in the medium-term. Although intuitive, the orders of magnitude presented in this paper should be interpreted with caution by taking into account the underlying assumptions of the model and identification of green innovation data.Carbon revenue recycling, climate change, directed technical change, double dividend, dynamic general equilibrium model, endogenous growth, R&D

A comparison of structural reform scenarios across the EU member states - Simulation-based analysis using the QUEST model with endogenous growth

This paper calibrates the Roeger-Varga-Veld (2008) micro-founded DSGE model with endogenous growth for all EU member states using country specific structural characteristics and employs the individual country models to analyse the macroeconomic impact of various structural reforms. We analyse the costs and benefits of reforms in terms of fiscal policy instruments such as taxes, benefits, subsidies and administrative costs faced by firms. We find that less R&D intensive countries would benefit the most from R&D promoting and skill-upgrading policies. We also find that shifting from labour to consumption taxes, reducing the benefit replacement rate and relieving administrative entry barriers are the most effective measures in those countries which have high labour taxes and entry barriers.Structural reforms, endogenous growth, DSGE modelling, EU member states, tax credits, tax shifts, entry barriers, human capital, D'Auria, Pagano, Ratto, Varga

A Szegedi Dolomit Formáció kőzettípusainak összehasonlítása a Papuk-hegységi középső-triász dolomittal

Munkánkban a Szegedi Dolomit Formáció (Szegedi-medence) és a Papuk-hegység (Szlavóniai-szigethegység) sötétszürke, anisusi dolomitjának kőzetváltozatait hasonlítjuk össze. Mindkét összletet dominánsan platformfáciesű dolomitváltozatok építik fel, azonban a Szegedi Dolomit jelentős mértékben tektonikus eredetű dolomitbreccsává és (proto-)kataklázittá alakult. Az utólagos tektonikus felülbélyegzés a korrelációt bizonytalanná teszi; a regionális kapcsolatok feltárásához a fekü és fedő képződményekre is kiterjedő összehasonlító munka szükséges

„Ízesítő” a permi Bodai Agyagkő Formáció őskörnyezeti rekonstrukciójához: kősó utáni pszeudomorfózák a BAT–4 fúrás agyagkőmintáiban

A BAT–4 fúrásban a Bodai Agyagkő Formáció agyagkőmintáinak petrográfiai mikroszkópos vizsgálata során a vörös, agyagos–hematitos alapanyagban négyzet, négyágú csillag, illetve háromszög metszetű, uralkodóan pátos karbonát (kalcit vagy dolomit) egykristályokból álló kitöltéseket figyeltünk meg. Morfológiájuk alapján ezek a pszeudomorfózák korábbi kősó vázkristályok („hopper” halit, „pagoda” halit) utáni helyettesítésként értelmezhetők, amelyek az intenzív bepárlódás és a korai diagenetikus kősókiválás bizonyítékai a laza üledékben a sós iszaplapályon